Mi is az a purim?

Biztosan sokan hallottatok már a purimról, az egyik legvidámabb zsidó ünnepről. Ez az ünnep idén február 25 és 26-ra esik. A zsidó naptár szerint ez mindig adár hónap 13. és 14., éppen egy hónappal peszah előtt. Adár 13, böjtnap, de erről még szó lesz később. Az ünnep történetéről a bibliai Eszter könyvében olvashatunk,

A történet Ahasvéros király idején játszódik, akit I. Xerxésszel azonosítanak. A király birodalma olyan óriási volt, hogy a leírások alapján egészen Indiától Etiópiáig húzódott. Egy alkalommal az uralkodó a kormányzók, a meghódított népek fejedelmei, valamint barátok számára fényűző ünnepségsorozatot rendezett, mely után 180 napig tartó lakoma következett. A király meg akarta mutatni vendégeinek a gyönyörű Vásti királynét, de ő a többszöri kérés ellenére sem volt hajlandó a már kissé lerészegedett vendégek elé vonulni.

A király felháborodott ezen és kikérte törvénymagyarázói tanácsát, Végül úgy határoztak, hogy a királynét megfosztják királynői méltóságától és helyébe egy új feleséget keresnek majd. Szépségversenyt rendeztek és a választás egy perzsa nevű zsidó leányra, Hadassara esett, akit ma Eszter néven ismerünk. Árva lány volt, a perzsa udvarban magas tisztséget betöltő nagybátyja Mordeháj nevelte, A király nem tudott semmit Eszter származásáról, Mordeháj tanácsára Eszter nem beszélt róla Ahasvérosnak. Történt egyszer, hogy két eunuch összeesküvést szervezett a király ellen. Mordeháj tudomást szerzett a dologról, és unokahúga, Eszter által elárulta őket az uralkodónak. A király azzal jutalmazta meg Mordehájt, hogy beiratta a nevét krónikásaival az évkönyvekbe.

Közben Ahasvéros miniszterelnöki rangra emelt egy Hámán nevű férfit, aki előtt még a király tanácsosai is térdre borultak. Mordeháj viszont nem hajolt meg előtte, ezért rettenetes haragra gerjedt Hámán. Josephus Flavius szerint Mordeháj vallási okokból nem tette ezt meg: “mert bölcs volt, és tisztelte népének törvényeit, sehogy sem volt ínyére, hogy embernek így hódoljon.” Vallása szerint ugyanis csak az Örökkévaló előtt lehet meghajolni. Hámán kiderítette Mordeháj származását és ahogy gyűlölete egyre csak erősödött, fejébe vette az egész zsidó nemzet kiirtását.

Tervéhez a megfelelő időpontot sorsvetéssel választotta ki, innen ered a purim elnevezés is, a "pur" szó sorsvetést jelent, a purim a többesszámú alakja. Hámán a király előtt a zsidó népet ellenségként tüntette fel, de arról azonban hallgatott, hogy az adóhivatal tízezer talentum ezüstöt kap a zsidók adójából. Rendeletbe iktatták végül, hogy Hámán terve - a zsidó nép megsemmisítése - adár hónap 13-án megvalósul.

Mordeháj gyászruhát öltött, majd tudatta Eszterrel, hogy mire készül Hámán. Kérte, hogy járjon közben a királynál népük megmentéséért. Eszter először vonakodott, hiszen hivatlanul ő sem léphet a király elé. Aki így jár el, halállal lakol tettéért, kivéve, ha a király arany jogarát nyújtja a hívatlanul érkező felé. Mordeháj meggyőzte Esztert, aki bátorságott gyűjtött és elhatározta, hogy bemegy a férjéhez. Három napig böjtölt és utána ment csak a király elé. Ahogy belépett a terembe, elájult.

Ahasvérus felsegítette, nagyon megörült feleségének és jogarát nyújtotta felé. Azt mondta neki, bármit kérhet, ő megteszi neki. Eszter azonban csak annyit kért, hogy hármasban tartsanak egy lakomát, a király, Hámán és ő maga jelenlétében. Eszter másnapra is meghívta Hámánt és a királyt egy lakomára.

Hámán nagyon büszke volt magára, felesége ötletére még egy bitófát is felállítottak az udvaron, hogy másnap Mordehájt kivégezhessék.

Ahasvérust aznap éjjel kerülte az álom, ezért felolvastatott magának. a krónikás évkönyvekből. Mikor ahhoz a feljegyzéshez értek, amely Mordeháj leleplező tettéről szólt, a király megkérdezte az olvasót, hogy milyen jutalmat kapott ezért Mordeháj. Miután megtudta, hogy semmit, ekkor elhatározta, hogy ezt sürgősen pótolni fogja. Másnap reggel éppen Hámán igyekezett a királyhoz, hogy jóváhagyását kérje Mordeháj kivégzésére.

A király azonban egy kérdéssel fogadta., mivel tüntessük ki azt az embert, akit a király nagyon tisztel. Hámán rögtön arra gondolt, hogy csakis őróla beszélhet a király, így gondolkás nélkül rávágta, díszruhába kell öltöztetni, fel kell ültetni egy királyi lóra, díszfelvonuláson végig kell kísérni a városon keresztül, hadd lássa mindenki, milyen kivételes emberről van szó. Nagyon jó, tedd ezt meg Mordehájjal - mondta a király Hámánnak, aki nem tehetett mást, végre kellett hajtania király parancsát.

Este újra rákérdezett a király Eszternél, mi az óhaja. Eszter őszintén elmondta, milyen veszély leselkedik rá és nemzetére és hogy a szörnyű tervet Hámán gondolta ki. A király pedig nagyon dühös lett, azonnal Hámánért küldött. Közben az egyik testőrtől megtudta, hogy Hámán már bitófát is állíttatott Mordehájnak. A király megparancsolta, hogy Hámánt saját gonosz terve alapján kell megbüntetni. Őt és fiait is felakasztották az udvarában Mordehájnak állított bitófára.

Milyen szokások kapcsolódnak ehhez az ünnephez? Négy fontos előírást említenék itt: a Megilla felolvasása, jótékony adomány, ajándékküldés, ünnepi étkezés. A zsinagógában Eszter könyvét kétszer (este és másnap reggel) olvassák fel. A tekercs (megilla) hasonlít a Tóra-tekercshez, de csak egy rúdra van feltekerve. A szertartás részvevői amikor meghallják Hámán nevét, akkor hangosan dobognak a lábukkal, kereplővel zajt csapnak. Szokás ilyenkor ajándékot adni a barátoknak, alamizsnát osztani a szegényeknek. Ami nem maradhat el ilyenkor, jelmezekbe bújnak nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is. Ennek egyik magyarázata a rejtőzködő Isten, aki ott van minden mozzanat mögött a történetben, de a neve egyszer sem szerepel a Megilában. Ezért mindenki jelmezbe, álarc mögé bújik és ezzel kezdődhet is a vidámság!

Mi kerül vajon az ünnepi asztalra? Hagyományosan sós vízben főzött bab, hal, édes töltöttkáposzta. Még egy érdekes dolog, hogy ezen a napon szabad, sőt egyenesen előírás, hogy annyit kell inni, ne tudd megkülönböztetni Hámánt és Mordehájt.

Végül pedig ne feledkezzünk meg a legismertebb purimi süteményről, a hámántáskáról sem. A hámántáska mákkal, vagy lekvárral megtöltött háromszög alakú sütemény. Héberről lefordítva “Hámán fülét” jelent,

és akkor lássuk ennek a finom sütinek a receptjét is ...

Hámán táska 10 főre

Hozzávalók: 35 dkg rétesliszt, 15 dkg margarin, 1dkg élesztő, 10 dkg cukor, só, reszelt citromhéj, 2 tojás, kevés rum, szilvalekvár vagy máktöltelék.

Elkészítés: A lisztet, margarint és az élesztőt összemorzsoljuk. Belekeverjük a cukrot, a sót, a citromhéjat, a két tojást, és egy kis rumot, hogy jól nyújtható tészta legyen. Kinyújtjuk, és háromszögletű darabokra vágjuk. Szilvalekvárral, vagy mákkal töltjük, félbehajtjuk, szélét lenyomkodjuk, és tojással kenve kikent lisztezett tepsiben pirosra sütjük. Készíthetjük úgy is, hogy nagyobb pogácsaszaggatóval kivágjuk, a tölteléket középre rakjuk és három oldalról felhajtva, középen összenyomjuk.

Jó étvágyat kívánok hozzá!